Őseinktől átörököltünk egy ún. mandula alakú képződményt, amit a gerincünk és a tarkónk között "viselünk", s ezzel a csúnya magyar szóval illetnek a tudományban, hogy
AMYGDALA!
Ez tkp. az érzelmi központunk, ami eredetileg a veszélyérzetre volt rendeltetve>>>vadállat, vihar, tűz..stb jelzésére, de ez még nem elég - hiszen napjainkban is működtetjük többnyire azáltal, hogy pl. az első 2-3 másodpercben eldöntjük arról a valakiről, hogy szimpatikus-e, vagy sem, holott még nem is ismerjük - hiszen ez a képződmény összeköttetésben áll az agyunk munkamemóriájával, amit szintén gyönyörűséges magyar szóval illetnek:
PREFRONTÁLIS LEBENY!
E kettő között képzelj el egy olyan ideghálót, amin csak úgy röpködnek oda-vissza a neuronjaink, mint hírvivők, s az dönti el, hogy mit és hogyan cselekszünk, amelyik erőfölénybe kerül?>>>érzelmi, avagy értelmi alapon döntünk-e?!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.