Szertelen Gerjedelem

Az, hogy mi van előttünk, vagy mögöttünk, eltörpül amellett, ami (még) bennünk van!

HTML

aszir

Download Opera, the fastest and most secure browser

További oldalaim

Watch videos at Vodpod.

PR videóim

Friss topikok

2010.07.23. 08:28 kaposlogisztika

Remekbe szabott, logikus gondolatsor...?

Tendenciájában is igaz, hogy azon emberek aránya akik 60 éves koruk előtt meghalnak nálunk már meghaladta a 20%-ot. (Ez a több, mint 2 millió ember meg sem éli a nyugdíjkorhatárt - jogos nyugdíjukat mások felélik?)

Nem szabadna elhallgatnunk azon emberek arányát sem, akik valamikor megtanultak írni-olvasni, de ma már ez a tevékenység nehézséget jelent számukra. Ezek az ún. funkcionális analfabéták.
(Nálunk ez kétszer több, mint a cseheknél és közel 3 millió embert érint, akik szegények, mert nincs megfelelő ismeretük és ezáltal könnyen manipulálhatóak. Tudtuk- és beleegyezésük nélkül ők alkotják a kereskedelmi média vagy reklámok által "agy-mosott" tömeget.

A szegénységi index harmadik mutatóját képezi az átlaghoz képest alacsony jövedelműek és a több mint 12 hónapja munkanélküliek aránya. Az ismert jövedelemarányok torzulása nálunk 4-szer rosszabb, mint a szlovéneké, cseheké vagy szlovákoké. A 6 dollár napi jövedelem alatt élők nálunk a lakosság közel 4%-a, vagyis 400 ezer ember!

Következtetésként megfogalmazható, hogy kevés az emberi fejlődés kibontakoztatásához a polgári jogok biztosítása, mert a gazdasági- és társadalmi jogokra is szükség van: tisztességes bérek, munkahelyek (körülmények), jog a tanuláshoz és a képességek kibontakoztatásához, valamint jog az egészséghez = ez az egyetlen járható út a hosszú élethez, melynek ellentéte a korai halál, az egyre fogyó lakosság.

A fejlődés és jóléti szinvonal mércéjét nem a pénzügyi redukcionista gondolkodást tükröző egy főre jutó GDP adja meg iránymutatónak, hanem sokkal inkább az azt felváltó szociális integráció, ahol a társadalmi fejlődés és jólét mércéje az emberek életesélyének, életminőségének és életvitelének alakulása lesz a mérvadó!

A szükségszerű szerkezetátalakítás magában hordozza a jellemző hangsúlyok áttevődését a foglalkoztatásra. Azon belül is arra, amit a foglalkoztatottak a fejükben hordoznak, azaz a foglalkoztatottak fejében kicsapódó immateriális vagyonra.

A hagyomány szerepe változóban van, nevezetesen a folyamatos tanulás válik hagyománnyá és kiszorítja az emberi sorsok régmúltra jellemző hagyományok általi meghatározását: "Nagyapád is molnár volt, az unokád is az lesz."

Mindez oda vezet, hogy egyre inkább kiszorítja a betanított munkaerőt az egyedi, megújulást igénylő feladatok feltétel-rendszere. A munkaerő piac helyett inkább - már most is - szakember piac kifejezés a helytállóbb, hiszen szaktudásra, kompetenciára van kereslet, nem pedig munkaerőre.

Miért kell a nyugathoz mérten 15 - 20 éves lemaradásunkat "ledolgoznunk" a munkabérek tekintetében is, holott Mi legalább ugyanannyit, ha nem többet robotolunk!? Hová - mire "emésztődött és/vagy emésztődik el" nálunk a munkaerő ára? (Ez valóban egy oknyomozó riport lenne!!) Meri -e valaki állítani, hogy nemzedékeken keresztül silány minőségben előállított és olcsóbban értékesített termékeink okán adósodtunk el és ezt törlesztjük még nemzedékeken keresztül? Vagy mindez netán az előnytelen hitelszerződéseknek - világbank és társai - tudható be?...

nevezetesen:
1. A fogyasztói árindexet megtestesítő vásárlói kosár befékezi az életszínvonal materiális oldalát, ezért aztán teljesen mindegy, hogy az átkosban működő kisboltok-, vagy éppenséggel a mostani pláza kirakatokat bámulja-e a tömeg, mert többet vásárolni azt nem igazán tud. Talán csak a külföldről behozott silányabb terméket, mert az mégis olcsóbb, mint egészségtelenebb...

2. de miért is?

Hihető, vagy nem, mégis terjed olyan kontrollálhatatlan nézet, vélemény, hogy a kisebb nemzetállamok (köztük országunk is) lepaktált a nagy nemzetközi pénzintézetekkel, olyan kedvezőtlen hitelkonstrukciókba belehajszolva, melynek feltételeként megszabták Neki, hogy miylen szinten kell tartani a népszaporulatot, az egészségügyet, az életszínvonal növekedést, az oktatást-képzést stb...Ugye ez csak rosszindulatú pletyka, melyet mint tévhitet mielőbb el kell oszlatni?

Ugye mindössze egy tollvonással cáfolható, hogy nem azért lehettünk - többi hasonló sorsú keleti társainkkal együtt - EU tagok, mert nyugat-Európának újabb (felvevő)piacok kellettek?

Ugye konkréten mérhető számokban is ki tudnánk fejezni, hogy mekkora veszteséggel járt a nagy orosz medvétől való elfordulás, akinek máig csillapíthatatlan fogyasztói - egyszersmind mindenevő - étvágyát akkortájt alig győztük barterben kielégíteni. Ma már ez a medve is kemény dollárokban méregeti hajdani barátságunkat...

Remélem nem tartasz talmudistának, amikor ahhoz a véleménycsoporthoz csatlakozom, hogy az európai kontinentális gazdasági blokk övezeteiben elfoglalt helyünk, szerepünk szerint, Mi Magyarok az ún. "harmadik gyűrű" országaihoz tartozunk. Nevezetesen Kelet-Közép-Európa egykori szocialista országaihoz, amelyek - az olcsó és viszonylag jól képzett munkaerőre, valamint a vállalatokon kívüli gazdasági környezet rugalmas, neoliberális szabályozására, tehát a PRIMITÍV TAYLORIZMUS-ra építve - az elmúlt évtizedben az európai blokk centrumában található vállalatok "meghosszabbított munkapadjává", a munkaerőköltség-igényes, egyszerű összeszerelő gyártási folyamatok kitelepítésének színtereivé váltak. Mutassunk már egy másik utat: a Kalmarizmust (lásd: Svédország) példának okáért miért nem merjük felvállalni?!

ugye ne folytassam a kérdés-sort?

Szólj hozzá!

Címkék: index érdekes magyar gazdaság magyarország emberek társadalom fogyasztás nyugdíj fejlődés szegénység fontos hagyomány humán analfabéta egzisztencia ellentétek kaposlogisztika blogblogja foglalkoztatottak


A bejegyzés trackback címe:

https://kaposlogisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr682170230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.